A Nézőpont Intézet kilencedik alkalommal vizsgálta a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét különböző kérdésekben. A tanulmányból kiderült, hogy bár egyes politikai kérdésekben nincsen egyetértés, a két nemzet polgárai továbbra is elfogadják egymást.
A Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány szeptember 30-án tartott közös rendezvényén mutatták be az idei magyar-német barométer eredményeit.
A magyar-német barométer idei tanulmányának legfontosabb megállapításai az alábbiak:
- Sokkal több német (58%) nyilatkozott úgy, hogy kizárólag vagy sokat tájékozódik TV-ből, mint magyar (30%). Ennek megfelelően TV-k hírműsorainak sokkal nagyobb a befolyása németek Magyarország-képére, mint a magyarok Németország-képére.
- Ahogy az előző évben is, a németek 43%-a van Magyarországról jó véleménnyel, de a magyarok véleménye a németekről javult (66%). A németek a franciákról, a magyarok a lengyelekről vannak a legjobb véleménnyel.
- Mindkét országban javult a kétoldalú kapcsolatok megítélése (30%-a anémeteknek és 46%-a amagyaroknak vélekedik így). Mindazok, akik a két ország között jó kapcsolatokat érzékelnek (a németek 30, a magyarok 46%-a), nagyrészt ezt a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra vezetik vissza. A másik ország Európa-, Oroszország-és Ukrajnapolitikájáról inkább negatívan gondolkodnak a válaszadók, amelynek hatása van az egyes országok imázsára is. A Kínával való gazdasági együttműködésről mindkét nép inkább pozitívan gondolkodik.
- A németek 65%-a, a magyarok 75%-a kívánja a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését. Különösen is a migrációs politika lehetne az együttműködés területe a két ország között, a magyarok 80%-a, a németek 76%-a vélekedik így.
- Mind a magyar válaszadók 55%-a, mind a német válaszadók 54%-a úgy hiszi, hogy a 35 évvel ezelőtti német újraegyesítésben Magyarországnak fontos szerepe volt.
Az eseményt megnyitó megszólalásában Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung e.V. magyarországi irodájának vezetője kiemelte, hogy a barométer tárgyilagosan, számokra alapozott módon ad betekintést a német-magyar kapcsolatok valós állapotába, mely önmagában is jól példázza a német-magyar együttműködés erejét, a kölcsönös megbecsülés a német-magyar együttműködés alapja.
A Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Intézet magyar-német barométerének eredményeit Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője mutatta be. A másik nemzetről véleményt alkotók körében a magyarok 75, míg a németek 57 százaléka volt pozitív véleménnyel a másik nemzetről. A kölcsönös megítélés fontos mutatója, hogy valamennyi társadalmi szerepkörben elfogadná egymást a két nemzet több mint háromnegyedes többsége.
A kétoldalú kapcsolatokat a magyarok 46 százaléka, a németek 30 százaléka tartja jónak, A kutatásból kiderült, hogy a kapcsolatok megítélését erősen befolyásolhatja a két ország eltérő, Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikája, miközben a Kínával való gazdasági együttműködés erősítését mind a magyarok (61 százalék), mind a németek (63 százalék) többsége támogatja. A megosztó témák kapcsán szintén kiderült, hogy a németek nagyobb arányban (39 százalék) gondolják Magyarországról, mint a magyarok (31 százalék) Németországról, hogy jól kezeli a migrációt.
Az esetleges politikai viták ellenére jó hír, hogy a magyarok 75 százaléka, míg a németek 65 százaléka gondolja úgy, hogy erősíteni kell a két ország kapcsolatát.
Idén ünnepli Németország újraegyesítésének 35. évfordulóját, mely alkalomból a barométer arra a kérdésre is kitért, hogy milyen szerepet tulajdonítanak ma a magyarok és a németek hazánknak ebben a történelmi eseményben. Mindkét nemzet (magyarok 55 százaléka, a németek 54 százaléka) többsége úgy gondolja, hogy Magyarország fontos szerepet töltött be Németország újraegyesítésében.
Hermann Binkert, az INSA-Consulere GmbH ügyvezető igazgatója, korábbi államtitkár online csatlakozott a bemutatóhoz. Hermann Binkert hangsúlyozta az értékalapú politizálás és a demokratikus vita fontosságát, véleménye szerint az eszmecsere az európai értékekről elengedhetetlen a két nemzet között.
Az eseményen felszólalt továbbá Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter is, aki kiemelte, hogy összességében a német-magyar kapcsolatok továbbra is pozitívak, amelyet az adatok is alátámasztanak. A magyar külkereskedelmi adatok, továbbá a debreceni gyár megnyitása szintén demonstrálja, hogy a német-magyar gazdasági kapcsolatok nem a múlt örökségét jelentik, hanem a két ország viszonyát ma is erősen meghatározó tényező. Kiemelte, hogy a hangsúlyt az együttműködésre és az egyetértésre kell helyezni, nem pedig arra, hogy egyes politikai kérdésekben a kormányok eltérő állásponton vannak.
A prezentáció az alábbi linken érhető el.
Die Präsentation ist unter folgendem Link verfügbar.