A március 15-ei nemzeti ünnep után két intézet, a Nézőpont és a Medián készített és publikált közvélemény-kutatást, s az eredmények jelentős különbséget mutatnak. Az alábbi ötpontos összehasonlításból kiderül: a Nézőpont Intézet realistább.

A Nézőpont Intézet, ellenőrzés céljából, ezen a héten is megismételte múlt heti kutatását és a Fidesz változatlanul 6 százalékpontos előnyét állapította meg. Áprilisi 12-én a Fidesz-KDNP lista legvalószínűbb eredménye 46, a Tisza Párté 40, a Mi Hazánké 8 százalék lehet, míg a DK és az MKKP 3-3 százalékot szerezhet. Mindez akár 110-nél is több Fidesz-mandátumot jelenthet, de mindenképpen abszolút többséget a kormánypárt számára.

Közleményünkben a Nézőpont Intézet ellenőrző kutatással is megerősített eredményeit (azok múlt héten részletesen publikált adataiból kiindulva) és a Medián e héten nyilvánosságra hozott adatsorát hasonlítjuk össze.

1. A legvalószínűbb hazai listás eredménynél a Nézőpont 6 százalékpontos Fidesz-előnyt, a Medián 20 százalékpontos Tisza-előnyt lát

A Nézőpont Intézet hagyományosan a „legvalószínűbb listás eredmény” bázisán mutatja be a pártpreferencia adatait. Ennek során az összes aktív választó bevallott és segédkérdésekkel, statisztikai módszerekkel beazonosított pártpreferenciáját mutatjuk be. A március 15-ei nemzeti ünnep után készült, múlt heti felmérés szerint a Fidesz legvalószínűbb listás hazai eredménye, akár csak e héten, a februári adatokhoz képest enyhe erősödéssel, 46, a Tiszáé 40, a Mi Hazánké 8, míg a DK és az MKKP esetében 3-3 százalék volt.

Ezzel az adatsorral nem lehet összehasonlítani a Medián által rendszeresen és március 15. után is közölt „választani tudók” és „választani tudó biztos szavazók” pártpreferencia adatait. Előbbi az összes választó közül a pártot választani tudó 82 százalék, utóbbi közülük is csak az aktív választópolgárok pártpreferenciáját közli. Az előbbi tehát nem veszi figyelembe a pártok támogatóinak aktivitását, az utóbbi pedig nem számol az aktív, de pártot választani nem tudók csoportjával. A Medián szerint a választás legvégső hazai eredményéhez a választani tudók megoszlása áll általában a legközelebb, s ezen a bázison 20 százalékpontos előnyt mutat ki a Tisza javára.

Annak érdekében, hogy a két intézet nagyjából azonos időpontban készült felméréseinek eredményeit össze lehessen hasonlítani, a Nézőpont Intézet kiszámolta, hogy a Medián által használt bázisokon mi a pártverseny állása. Ezek alapján a választani tudók bázisán 6, a választani tudó biztos szavazók bázisán 3 százalékpontos Fidesz-előny mutatható ki. Azaz, ahol a Nézőpont 6 százalékpontos Fidesz-előnyt mutatott ki, ott látott a Medián 20 százalékpontos Tisza-előnyt.

2. A Nézőpont szerint a Fidesznek több, mint 3 millió, a Medián szerint kevesebb, mint 2,3 millió szimpatizánsa van

 

A két teljesen eltérő valóságkép statisztikai oka, hogy a teljes népesség bevallott pártszimpátia-adatai jelentősen eltérnek a két intézet között. Mivel ez az adatsor ugyanarról a sokaságról szól, minden további számítás nélkül összehasonlíthatóak.

2026-ban előreláthatóan 7,63 millió honfitársunk szavazhat belföldön vagy külföldön pártlistákra és egyéni jelöltekre. Elméletileg az ő véleményüket méri fel egy tökéles közvélemény-kutatás, ezért a továbbiakban ezekkel az adatokkal számolunk. Ezek alapján elmondható, hogy a Nézőpont több, mint 3 millió, a Medián kevesebb, mint 2,3 millió Fidesz-szimpatizánst azonosít. A Tisza esetében a Nézőpont 2,67 millió, míg a Medián 3,5 millió szimpatizánst mutat ki.

3. A Nézőpont szerint a Fidesznek 2,8 millió aktív pártszimpatizánsa van, a Medián szerint csak alig több mint 2 millió

Hangsúlyozni kell, hogy a pártszimpatizánsok tábora nagyobb, mint az egyes pártok szavazóinak tábora, hiszen a szimpatizánsok között vannak aktívak és inaktívak is. Ugyanakkor mindkét intézet publikálta azt is, hogy az egyes pártok szimpatizánsainak hány százaléka tekinthető aktív szavazónak. A két nagy pártnál ez mindkét esetben 90 százalék feletti érték, a Nézőpont a kisebb pártoknál 70 (Mi Hazánk) és 50 (DK és MKKP), míg a Medián egységesen 75 százalékos aktivitást azonosított. Ezek alapján a Nézőpont Intézet szerint a Fidesznek 190 ezerrel több aktív pártszimpatizánsa van, mint a Tiszának, míg a Medián szerint a Tiszának 1,3 millióval több aktív pártszimpatizánsa van, mint a Fidesznek. Ez azért is lenne meglepő, mert a Fidesznek a 2024-es, 60 százalékos részvétellel zajló EP-választáson közel 2 millió aktív szavazója volt, így az ő számuk a magas részvétel és a legalább nyár óta zajló kampány ellenére a Medián szerint nem változott.

4. A Nézőpont szerint 35, a Medián szerint 75 százalékkal növekedett az ellenzék aktív szavazóinak száma 2022 óta

2022-ben, 70 százalékos részvétel mellett, a Fidesz-lista – közvélemény-kutatási adatokkal összevethető – hazai eredménye 2.809.238 szavazat volt, az akkori ellenzéki összefogás pedig csak 1.936.297, míg a Mi Hazánk 329.651 szavazatot kapott. 2026-ban a négy évvel korábbinál mind a két intézet magasabb részvételre számít. A Nézőpont Intézet szerint a pártszimpatizánsok közül az aktív pártszimpatizánsok aránya a Fidesz és a Mi Hazánk esetében eléri, míg a jelenlegi ellenzéki formáció kapcsán pedig 35 százalékkal meghaladja a 2022-es szavazószámokat.

Ezzel szemben a Medián szerint a Fidesz és a Mi Hazánk esetében messze elmarad a 2022-estől az aktív pártszimpatizánsok aránya, míg az ellenzék esetében 75 százalékkal meghaladja a 2022-es összes szavazója számát, összesen 3,37 millió aktív pártszimpatizánsa lenne, akikhez még a rejtőzködő, de aktív többi szavazót is hozzá kellene adni, hogy a teljes szavazótábor mérete megbecsülhető legyen. Ezek az adatok meglehetősen irreálisak.

5A Nézőpont a Fidesz és ellenzéke között kisebb különbséget lát, mint 2022-ben, a Medián nagyobbat, ráadásul a Tisza javára

A Nézőpont Intézet adatai szerint a Fidesz támogatottsága elérheti a négy évvel ezelőttit, de az ellenzéké várhatóan növekedni fog 2022-höz képest. A két oldal közötti különbség tehát csökkenni fog. Ezzel szemben a Medián 2026 márciusi kutatásában azt állítja, hogy nagyobb a különbség a Fidesz és a Tisza támogatottsága között a teljes népességben, mint a 2022-es választás előtti kutatásuk szerint a kormánypárt és akkori ellenzéki kihívója között. A teljes választókorú népességben a Medián 2022. március 24. és 26. közötti felmérése szerint 40 százalék szimpatizált a Fidesszel és 32 százalék az „ellenzéki közös listával”, 2026. március 17. és 20. közötti felmérésük szerint a Fideszt azonban a teljes választókorú népességnek 30, a Tiszát 46 százaléka támogatja.

A fenti öt pontból jobban látható, hogy miben tér el a két intézet pártpreferencia-adatsora. Az eltérések magyarázataként felmerülhetnek szubjektív politikai szempontok is, de objektíven csak annyit lehet megállapítani, hogy a Nézőpont Intézet adatai a választástörténet alapján sokkal realistábbak.

Politikai elemzések

2026.03.26.
A március 15-ei nemzeti ünnep után két intézet, a Nézőpont és a Medián készített és publikált közvélemény-kutatást, s az eredmények jelentős különbséget mutatnak. Az alábbi ötpontos...
2026.02.16.
Rengeteg magyar választóhoz jutott el Orbán Viktor idei évértékelő beszéde, mintegy 5,9 millió magyar találkozott csak a hagyományos médiában az eseményekről szóló beszámolókkal. A nyomtatott és...
2025.10.15.
Az egyik leggyakrabban visszatérő brüsszeli vád hazánkkal szemben, hogy a média Magyarországon nem szabad, és ez sérti a jogállamiságot. Az Európai Bizottság erre hivatkozva kezdeményezte a...
2025.07.01.
Következtetések A tagállamok közös érdeke, hogy az Európai Unió erős, hatékony és sikeres legyen. Ehhez elengedhetetlen, hogy annak intézményei maguk is a jogállamiság elvei szerint működjenek, a...
2023.09.14.
Bemutatták a Magyar-Német Barométer 2023-as eredményeit. A tanulmány legfontosabb megállapításai az alábbiak: A németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról. A két...
2023.05.25.
Összefoglaló A 2024-es európai parlamenti választások tétje, hogy lesz-e fordulat az Európai Unióban 2024-ben: a föderalista erők folytatják akadálytalanul az Európai Unió szuperállammá szervezését,...
2023.05.11.
Összefoglaló Május 10-én töltötte be hivatali idejének első évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy egy esztendőt követően hogyan változott...
2023.03.17.
Néhányan meglepődtek, amikor a magyar kormány gyors döntéssel támogatta Ukrajna EU-tagjelöltté válását. Úgy érezték, hogy a kárpátaljai magyarság elleni sorozatos atrocitások vagy Zelenszkij...
2023.02.15.
Brüsszel megbukna egy valódi jogállamisági vizsgálaton – derül ki a Nézőpont Intézet elemzéséből, amelyet a jogi és politikai fejlemények figyelembevételével készített a jogállamiság helyzetéről az...
2022.12.08.
Február 24-én nem csupán egy helyi fegyveres konfliktus bontakozott ki Oroszország és Ukrajna között, de új időszámítás kezdődött Európa történetében is. Az Európai Unió keletkezése és eddigi...
2022.11.12.
November 10-én töltötte be hivatali idejének első fél évét Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. A Nézőpont Intézet áttekintette, hogy ez idő alatt milyen irányban fejlődött az...
2022.08.19.
Novák Katalint az Országgyűlés 2022. március 14-én választotta meg Magyarország államfőjének, s május 10-én lépett hivatalba. A Nézőpont Intézet áttekintette az elnökasszony első száz hivatali...