NÉZŐPONT: HÍRFORRÁSKÉNT A FACEBOOK MEGELŐZTE AZ INTERNETET

ÖSSZEFOGLALÓ: Megmagyarázza a facebook-politizálás hazai sikerét, hogy jelentősen meghaladja a politikáról az elmúlt két hétben a facebookról tájékozódók aránya (72 százalék) a hírportált olvasók (62 százalék) vagy a televíziót nézők (59 arányát). A tiszások (79 százalék) és a fideszesek (72 százalék) hasonlóan magas arányban tájékozódnak a facebook-ról, a tiszások viszont jobban kedvelik a hírportálokat (71 vs. 55 százalék), a fideszesek a tv-ket (78 vs. 57 százalék).

A tájékozódás kutatása

A Nézőpont Intézet 2026 novemberi kutatásában arra a kérdésre kereste a választ, hányan tájékozódnak a politikai hírekről a különféle médiatípusokból jelenleg Magyarországon és mi ezeknek a csoportoknak a demográfiai jellemzője. Kérdésünkben nem a médiafogyasztási kutatásokban megszokott tegnap-módszerrel dolgoztunk, hanem arra kérdeztünk rá, hogy az elmúlt két hétben a felsorolt források közül melyekből tájékozódott a megkérdezett a politikai hírekről. Ezzel nem a pillanatnyi gyakorlatot vizsgáltuk, inkább a szokásos médiahasználatra kérdeztünk rá.

A facebook előzi az internetet és a tv-t

A kilenc vizsgált hírforrás között három típust azonosítottunk. A magyarok 59 százaléka mondta, hogy részben vagy kizárólagosan, de a televíziós műsorokból tájékozódott az elmúlt két hétben a politikáról. Ebbe a körbe soroltuk azokat, akik azt állították, hogy a „politikai hírekről” az atv vagy a hírtv műsoraiból (43 százalék), illetve az RTL vagy a tv2 tartalmaiból (46 százalék) tájékozódtak. Ezzel szemben 62 százalék jelezte, hogy az elmúlt két hétben internetes hírportálokat olvasott a tájékozódás érdekében. Mindkét médiatípust jelentősen megelőzte a facebook. A magyarok 72 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt két hétben szerzett innen politikai információt. Ide soroltuk a politikusok Facebook-oldalainak (46 százalék), a politikai témájú kommenteknek (49 százalék), valamint a hírportálok Facebook-oldalainak (55 százalék) a használatát. Mindez jól magyarázza a facebook-politikusok, különösen a miniszterelnök sikerét.

Ugyan a TikTok-oldalakról csak a megkérdezettek 22 százaléka állította, hogy szerzett politikai információkat, influenszerektől és véleményvezérektől pedig 33 százalék, az első hallásra relatív alacsony értékek mögött sok esetben a hagyományos média által elérhetetlen társadalmi csoportok tájékozódása szerepel.

Az önálló hírforrások közül – a technológiai forradalom és a nyomásban járó elmagányosodás ellenére – még mindig a megkérdezettek 60 százaléka állította, hogy „barátoktól vagy ismerősöktől” hallott a hírekről. Ez a kör természetesen nem tartozik a média világába, de az adatok alapján nyilvánvalóan a politika fontos közvetítő közege, azaz médiuma.

 

1. táblázat: Az egyes hírforrások és hírforrástípusokból az elmúlt két hétben a politikáról tájékozódók aránya (önbevallás)

Korcsoportok és nemek szerinti megoszlás

A facebookozók nem csak a fiatalok közül kerültek ki, de az az előítélet sem állja meg a helyét, hogy facebookozni ma már ciki lenne. A 60 év alatti korosztály 77 százaléka jelezte, hogy az elmúlt két hétben érték el innen is politikai információk, de a hatvanas éveikben járók 67, s a 70 fölöttiek 57 százaléka is használja a facebookot hírforrásként. Ezzel szemben a hírportálokat a 60 év alattiak 67, a fölöttiek 51 százaléka használta csak. A leglátványosabb különbség az internet- és a tv-alapú tájékozódók között regisztrálható. Televízióban hírekkel csak a 40 év alattiak 35, a 40 és 59 év közöttiek 58 és a 60 fölöttiek 83 százaléka találkozott. A 60 év alattiak 36 százaléka jelezte ezt a kereskedelmi és 32 százaléka ezt a hírtelevíziók kapcsán, a 60 év felettieknek viszont 66, illetve 67 százaléka.

2. táblázat: Az egyes hírforrástípusokból az elmúlt két hétben tájékozódók megoszlása korcsoportok és nemek szerint

A magyarok 32 százaléka állította, hogy az elmúlt két hétben mind a három hírforrás-típust használta. Mivel a fiatalok egyre kevésbé használnak tv-t, ebbe a körbe a 40 fölöttiek 35 százaléka tartozik (a 40 alattiak 23 százaléka).

A hírforrás-típusok szerint nincs jelentős megoszlás a nemek között, kivéve a hírportálokat, amelyek férfiasabb műfajnak számítanak. A férfiak 69, a nők 56 százaléka jelezte, hogy szerzett innen információt a közéletről. Ha az egyes hírforrásokat vizsgáljuk, még az influenszerek és véleményvezérek tartoznak ide: a férfiak 38, a nők 27 százaléka kapott tőlük az elmúlt két hétben politikai információt.

A politikai táborok tájékozódása

Az előzetes várakozásoknak megfelelően a televíziós műsorok elsősorban a Fidesz szavazótáborának fontos információ-forrás: 78 százalékuk jelezte, hogy szerzett innen információt az elmúlt két hétben. Ezzel szemben a Tisza-táborhoz tartozóknak csak 57 százaléka, s némileg meglepő módon a Mi Hazánk táborának csak 50 százaléka. Utóbbi összefügghet azzal, hogy a nemzeti radikális párttal baráti tv-csatorna nincs a kínálatban.

Az internetes hírportálok használata kapcsán a Tisza szavazótábora a legaktívabb: 71 százalékuk jelezte, hogy innen tájékozódik. Ezzel szemben a mihazánkosoknak csak 64, míg a fideszeseknek csak 55 százaléka olvas híreket a portálokon.

Közismert a social media 2026-os magyar választási kampányban betöltött kulcsszerepe, s az a feltételezés, hogy a facebook döntötte volna el a választást is. A kutatás talán legnagyobb meglepetése, hogy a facebook-használat kapcsán nem mutatkozik olyan jelentős különbség a párttáborok között, mint azt előzetesen feltételezni lehetett. A Tisza-tábor 79, a Fidesz-tábor 72 és a Mi Hazánk táborának 76 százaléka állítja, hogy az elmúlt két hétben a politikai hírekről a facebook segítségével is tájékozódott.

3. táblázat: Az egyes hírforrástípusokból az elmúlt két hétben tájékozódók megoszlása pártpreferencia szerint

 

facebook kep 4

 

MÓDSZERTAN

 

A Nézőpont Intézet Alapítvány működését szakmailag és anyagilag is függetlenül végzi. Célunk, hogy tevékenységünk közhasznú legyen és segítse a közéleti viták adatalapú lefolytatását.

 

Minta forrása és a kiválasztása: A kutatás során véletlenszám-generálással zajlott a tárcsázott mobilszámok kiválasztása, összhangban a törvényi előírásokkal.  Az adatfelvétel három korcsoport (18-39, 40-59, 60+) szerinti kvótával történt. A kvótázás előnye a túlságosan magas súlyok elkerülése a súlyozás során, de hátránya, hogy sérül a mintavétel véletlenszerűsége. Álláspontunk szerint ezzel az eljárással az előnyök és a hátrányok egyensúlya elérhető.

 

Adatfelvétel ideje: 2026.11.10-13.

 

Mintanagyság: A súlyozott minta nagysága 1000 fő

 

Válaszadási arány létrejött interjú esetén: 6,7% (sikeres/létrejött interjú)

 

Adatkorrekciós eljárás: A súlyozás a KSH 2022-es népszámlálásának választókorú magyar állampolgárokra vonatkozó adatai alapján készült négyváltozós, 90 cellás kereszttáblával készült (kétértékű nem-változó, ötértékű korcsoport-változó [18–29; 30–39; 40–49; 50–59 és 60 éves és idősebb], háromértékű iskolai végzettség- és településtípus-változó: érettségi nélküli, érettségivel rendelkező és diplomával is rendelkező). 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék.

 

Kérdésfeltevés:

Kérem, mondja meg, hogy az elmúlt két hétben a következő források közül melyekből tájékozódott politikai hírekről! politikusok Facebook-oldalairól; TikTok-oldalakról; politikai témájú kommentekből; hírportálokról; hírportálok Facebook-oldalairól; az ATV vagy a HírTV hírműsoraiból; a TV2 vagy az RTL hírműsoraiból; influenszerektől és véleményvezérektől; barátoktól vagy ismerősöktől

 

Pártpreferencia 2026 novemberében:

A teljes felnőtt népességben (összes választó) a Tisza Párt 53, a Fidesz-KDNP 23, a Mi Hazánk 8, míg az egyéb pártok 2 százalékon állnak a felmérés szerint (maradék 14 százalék NT/NV). Ez 4 millió Tisza-, 1,75 millió Fidesz- és 610 ezer Mi Hazánk szimpatizánsnak feleltethető meg. A közleményben használt párttáborok ezekre a csoportokra utalnak.

   
 

A Nézőpont Intézet a 2026-os választási eredménybecslésének tanulságait levonva a továbbiakban minden közvélemény-kutatásában a teljes felnőtt, 18 évnél idősebb magyar népesség (jelenleg 7,6 millió választópolgár) körében vizsgálja a választók bevallott véleményét. A „teljes népesség” vizsgálata azt jelenti, hogy a választási részvétel szempontjából aktív és az inaktív választók véleményét is figyelembe vesszük, a részvételi becsléssel csak a következő választások előtt publikált előrejelzéseink során foglalkozunk. A „bevallott vélemény” vizsgálata azt jelenti, hogy a közvélemény-kutatásokban résztvevő választópolgárok azon részének véleményét, amely nem tud vagy nem kíván válaszolni az adott kérdésre (pártpreferencia esetében ez jelenleg 10-15 százalék), nem azonosítjuk be statisztikai eljárásokkal.

tp冷钱包下载tp冷钱包官网tp钱包安卓下载tp冷钱包tp钱包下载tp钱包官网